Könyörgő ájtatosság az Istenszülő Szűz Máriához
Pap: Áldott a mi Istenünk, öröktől fogva, most és mindenkor és
örökkön-örökké!
Nép: Ámen.
Szokásos kezdet
142. zsoltár
Uram hallgasd meg imádságomat, / vedd füleidbe esedezésemet igazmondásod
szerint, / hallgass meg engem igazságod szerint, — és ne szállj ítéletre
szolgáddal, / mert egy élő sem igazul meg a te színed előtt, — mert az ellenség
üldözé lelkemet, földig alázza életemet / sötétségbe helyez engem, mint a rég
megholtakat. — És lelkem szorongatásban vagyon, / szívem megháborodott bennem.
— Megemlékezem a régi napokról, elmélkedem minden cselekedetedről, / kezeid
alkotmányairól elmélkedem. — Kiterjesztem hozzád kezeimet, / lelkem eped érted,
mint a vízért szomjazó föld. — Hamar hallgass meg engem Uram, lelkem eleped, /
ne fordítsd el tőlem orcádat, mert hasonló leszek a sírgödörbe menőkhöz. — Add,
hogy korán halljam irgalmasságodat, / mert tebenned bízom. — Mutasd meg nekem
az utat, melyen járjak, / mert tehozzád emelem az én lelkemet. — Ments meg
engem ellenségeimtől, / Uram, tehozzád folyamodom. — Taníts meg engem
akaratodat cselekednem, mert Istenem vagy, / a te jó lelked elvezet engem a
biztos földre. — A te nevedért életet adsz nekem, Uram, / igazságod szerint
kiviszed lelkemet a szorongatásból, — és irgalmad szerint elveszted
ellenségeimet, és elveszted mind, akik szorongatják lelkemet, / mert én a te
szolgád vagyok.
Hallgass meg engem igazságod szerint, / és ne szállj ítéletre szolgáddal.
(kétszer) — A te jó lelked elvezet engem / a biztos földre.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, / most és mindenkor és
örökkön-örökké! Ámen / Alleluja, Alleluja, Alleluja, dicsőség néked, Isten.
Alleluja, Alleluja, Alleluja, dicsőség néked, Isten.
Pap: Isten az Úr és megvilágosít minket, áldott, ki az Úr nevében
jő!
Nép: Isten az Úr…
Tropár, 4. hang:
Siessünk buzgón az Istenszülőhöz, / mi bűnösök, és lealázottak, / és boruljunk
le, bűneinket töredelmesen megbánván, / lelkünk mélyéből kiáltsuk: / Könyörülj
rajtunk, és segíts, ó Királynőnk! / Íme, bűneink tengerében mindjárt elveszünk,
/ ne hagyd védtelenül szolgáidat, / mert te vagy a mi egyedüli védelmezőnk.
Dicsőség… Most és…
Soha sem szűnünk meg, mi, méltatlanok, / hirdetni hatalmadat, Istenszülő, /
mert ha te nem állottál volna mellénk könyörögve érettünk, / ki mentett volna
meg minket oly sok veszélytől? / Ki őrzött volna meg bennünket mostanáig
sértetlenül? / Nem hagyunk el téged, Királynőnk, / ki mindig megőrzöd
szolgáidat minden bajtól, / mert te vagy a mi vigasztaló oltalmunk / és
védelmünk, egyetlen áldott.
50. zsoltár
Könyörülj rajtam, Isten a te nagy irgalmasságod szerint, / és könyörületességed
sokasága szerint töröld el gonoszságomat! — Moss meg engem mindinkább
gonoszságomból, / és bűnömből tisztíts meg engem! — Mert elismerem
gonoszságomat, / és bűnöm előttem vagyon mindenkoron. — Egyedül neked vétettem,
/ és gonoszt előtted cselekedtem. — Hogy igaznak találtassál beszédeidben, / és
győzedelmes légy, midőn ítéltetel. — Mert íme, vétekben fogantattam, / és
bűnökben fogant engem anyám. — Mert íme, az igazságot szereted, / a te
bölcsességed titkos és elrejtett dolgait kinyilatkoztattad nekem. — Hints meg
engem izsóppal, és megtisztulok, / moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek.
— Add, hogy örömöt és vigasságot haljak, / és örvendezzenek megalázott
csontjaim! — Fordítsd el orcádat bűneimről, / és töröld el minden
gonoszságomat! — Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, / és az igaz lelket
újítsd meg benső részeimben! — Ne vess el engem színed elől, / és Szentlelkedet
ne vedd el tőlem! — Add vissza nekem üdvözítésed örömét, / és uralkodó lélekkel
erősíts meg engem! — Megtanítom utaidra a gonoszokat, / és az istentelenek
hozzád térnek. — Szabadíts meg engem a vérbűntől, Isten, üdvösségem Istene, /
és nyelvem magasztalni fogja a te igazságodat. — Uram, nyisd meg ajkaimat, / és
szám a te dicséretedet fogja hirdetni! — Mert, ha kedvelnéd, bizonyára
áldozatot adtam volna, / de az égőáldozatokban nem gyönyörködöl. — Áldozat
Istennek a kesergő lélek, / a töredelmes és alázatos szívet, ó Isten, nem veted
meg. — Cselekedjél, Uram, kegyesen jóakaratodból Sionnal, / hogy épüljenek
Jeruzsálem kőfalai! — Akkor veszed kedvesen az igazság áldozatát, / az
ajándékokat és égőáldozatokat, / akkor tesznek oltárodra borjakat.
Kánon, 8. hang:
I. A vizen áthaladván szárazon, / és az egyiptomi fogságból kiszabadulván, /
fölkiálta Izrael: / A mi szabadító Istenünket dicsőítsük!
III. Uram, a mennyeknek teremtője / és az Anyaszentegyháznak alkotója, / te
erősíts meg engem szeretetedben! / Végkívánságom / és a híveknek megerősítője,
/ egyetlen Emberszerető!
IV. Hallám, Uram, / gondviselésed titkát, / megértem munkáidat / és dicsőítem
Istenségedet.
V. Világosíts fel minket parancsaiddal, Urunk, / és a te magas karoddal /
békességedet add meg nekünk, / egyetlen Emberszerető!
VI. Imádságomat kiöntöm az Úr elé, / és elbeszélem neki az én nyomorúságomat, /
mert gyötrelemmel tele az én lelkem, / és életem közel van a sírhoz, / s fölsóhajtok,
mint Jónás: / A romlásból, Isten, vezess ki engem!
Konták, 6. hang:
A keresztények megszégyenülhetetlen pártfogója, / a Teremtő előtt a mi
változhatatlan közbenjárónk, / Istenszülő Szűz, / ne vesd meg a mi bűnös
ajkainkról eredő imádságunkat, / de mint jóságos, előzz meg minket
segítségeddel, / kik hozzád buzgón fohászkodunk, / figyelmezz a mi imádságunk
szavára, / és siess a te engesztelő pártfogásoddal, / könyörögvén az Úrhoz
érettünk, / mint a te hűséges tisztelőidért.
Ikosz:
Kívüled nincs más segítségünk, / nincs más reményünk, legtisztább Szűz. / Te
légy a mi segítségünk, / benned remélünk, és téged dicsőítünk, / mi, a te
szolgáid, / ne engedj megszégyenülnünk!
Pap: Figyelmezzünk! Békesség † mindnyájatoknak! Bölcsesség,
figyelmezzünk!
Prokimen, 4. hang (Zsolt 44,18):
Hirdetni fogjuk nevedet nemzedékről nemzedékre!
Pap: Könyörögjünk az Úrhoz!
Nép: Uram, irgalmazz!
Pap: Mert szent vagy te, mi Istenünk, és téged dicsőítünk, Atya és Fiú
és Szentlélek, most és mindenkor s örökkön-örökké.
Nép: Ámen.
Pap: Minden lélek dicsérje az Urat! (Zsolt 150,6)
Nép: Minden lélek dicsérje az Urat!
Pap: Hogy a szent evangélium meghallgatására méltónak találtassunk,
békességben könyörögjünk az Úrhoz!
Nép: Uram, irgalmazz, irgalmazz!
Pap: Békesség mindnyájatoknak!
Nép: És a te lelkednek.
Pap: Bölcsesség, igazhívők, hallgassuk a szent evangéliumot! Szent
Lukács evangéliumának olvasása.
Nép: Dicsőség néked, Uram, dicsőség néked!
Pap: Figyelmezzünk!
Ama napokban: Fölkelvén Mária, sietve méne a hegyes tartományba, Júda városába.
És beméne Zakariás házába és köszönté Erzsébetet. És lőn, amint hallotta
Erzsébet Mária köszöntését, röpöse méhében a magzat, és betelék Erzsébet
Szentlélekkel, és nagy szóval fölkiálta és mondá: Áldott vagy te az asszonyok
között, és áldott a te méhednek gyümölcse! És honnét vagyon az nekem, hogy az
én Uramnak anyja jöjjön hozzám? Mert íme, amint köszöntésed szava füleimbe
jött, a magzat örvendve röpöse az én méhemben És boldog vagy, ki hittél, mert
beteljesednek mindazok, mik neked mondattak az Úrtól. És mondá Mária:
Magasztalja az én lelkem az Urat és örvendez lelkem az én üdvözítő Istenemben
Mert megtekintette szolgálójának alázatosságát, íme, mostantól boldognak hirdet
engem minden nemzedék. Mert nagy dolgokat cselekedett nekem a Hatalmas, kinek
szent az ő neve. – Mária pedig nála maradt mintegy három hónapig, azután
visszatére házába. (Lk 1,39-49.56)
Nép: Dicsőség néked, Uram, dicsőség néked!
Dicsőség… 6. hang:
Atya, Ige és Lélek, / szentséges Szentháromság, / tisztíts meg minket a mi
bűneink sokaságától.
Most és…
A legszentebb Istenszülőnek imádságai által, / irgalmas Urunk, / tisztíts meg
minket a mi bűneink sokaságától.
Elővers (Zsolt 50,3): Könyörülj rajtam, Isten, a te nagy irgalmasságod
szerint, és könyörületed sokasága szerint töröld el gonoszságomat!
Ne hagyj engem, legszentebb Királynőm, / emberi védelemre, / de fogadd el
szolgádnak könyörgését: / Íme, kínok gyötörnek, / s már nem is tűrhetem a
gonosznak kísértő nyilazásait, / védelmet magamnak nem szereztem, / s nincs hová
menekednem; / indulataim által mindig legyőzetve, / nincs rajtad kívül más
vigasztalóm. / Ne vesd meg hát kérésemet, / ki a világnak Királynője, / a
hívőknek reménye és gyámolítója vagy, / de tedd azt foganatossá, / s légy üdvöm
eszközlője.
VII. A Júdeából származott ifjak / hajdan Babilonban a háromsági hittel / a
kemence lángját taposták, énekelvén: / Atyáinknak Istene, áldott vagy te!
VIII. A mennyei Királyt, / kit az angyali hadak énekelnek, / dicsérjétek és
magasztaljátok / mindörökké!
IX. Valóban Istenszülőnek vallunk téged, / tisztaságos Szűz Mária, / kik
általad üdvözülünk, / a testnélküli angyali karokkal magasztalván téged.
Valóban méltó dicsérni téged, Istenszülő, / a boldogságost és szeplőtelent / és
a mi Istenünknek anyját. / Ki a keruboknál tiszteltebb / és a szeráfoknál
hasonlíthatatlanul dicsőbb vagy, / Ki az Istent, az Igét / sérülés nélkül
szülted, / téged valóságos Istenszülő magasztalunk!
Sztihirák, 2. hang (mintadallam):
Mindazokért / imádkozol, ó, jóságos Szűz Mária, / kik hittel menekülnek erős
védelmed alá, / mert Isten előtt hatalmasabb közbenjárónk nincsen, / ki minden
bajunkban és szorongatásunkban mentene bennünket. / Azért / mi, sok bűnnel
terhelt szolgáid / hozzád esedezünk: / Magasságbeli Istenünknek Anyja, / ments
meg minket minden bajunkból, mint a te tisztelőidet!
Elővers (Zsolt 44,18): Hirdetni fogjuk nevedet nemzedékről nemzedékre.
Minden / szenvedőnek öröme, / üldözöttek pártfogója, / szegények táplálója, /
jövevények vigasza, / háborúságban szenvedők menedéke, / betegek látogatója / s
minden / sínylődőnek oltalma és védelme, / öregeknek támogatója, / magasságbeli
Istennek Anyja, / tisztaságos Szűz Mária, / kérünk, légy rajta, / hogy
üdvözüljenek a te híveid!
Erővers (Zsolt 44,11): Halljad, leányzó, lásd és figyelmezz
reánk!
Üdvözlégy, / tisztaságos Szűz Mária, / Krisztus Királyunknak tisztelendő
kormánypálcája! / Üdvözlégy, ki a titkos szőlőgerezdet sarjaztad! / Üdvözlégy,
mennynek ajtaja / és megéghetetlen bokor! / Üdvözlégy, / egész világra fénylő
világosság! / Üdvözlégy, mindnyájunk öröme! / Üdvözlégy, híveknek üdvössége! /
Üdvözlégy, minden keresztények / pártfogó asszonya és menedéke!
Dicsőség… Most és… 8. hang:
Üdvözlégy, az egész mindenségnek dicséretes ékessége! / Üdvözlégy, az Úrnak
hajléka! / Üdvözlégy megárnyékozott hegy! / Üdvözlégy, mindnyájunk menedéke! /
Üdvözlégy, arany gyertyatartó! / Üdvözlégy, igazhitűeknek tisztelendő
dicsősége! / Üdvözlégy, Mária, / Krisztus Istenünknek anyja! / Üdvözlégy,
paradicsomkert! / Üdvözlégy, isteni asztal! / Üdvözlégy, sátor! / Üdvözlégy,
aranyfogantyú! / Üdvözlégy, mindnyájunknak bizodalma!
Háromszorszent, Miatyánk, Mert tied az ország… Ámen.
Tropár, 6. hang
Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk, / mert mentségünkre nem lévén
szavunk, / ezen könyörgést, mint Uralkodónak, / mi, bűnös szolgáid, / néked
ajánljuk, könyörülj rajtunk!
Dicsőség…
Uram, könyörülj rajtunk, / mert benned bízunk, / ne haragudjál reánk nagyon, /
se ne emlékezzél bűneinkről, / de tekints reánk most is, mint kegyelmes, /
ments meg minket ellenségeinktől: / mert te vagy a mi Istenünk, / és mi a te
néped, / mindnyájan kezed művei, / s nevedet hívjuk segítségül.
Most és…
Az irgalom ajtaját nyisd meg nékünk, áldott Istenszülő Szűz, / kik benned
remélünk, / el ne tévedjünk, / de szabaduljunk általad a bajoktól, / mert te
vagy a keresztény nép üdvössége!
Pap: Könyörülj rajtunk, Isten, a te nagy irgalmasságod szerint, kérünk
téged, hallgass meg minket és könyörülj!
Nép: Uram, irgalmazz! (3-szor)
Pap: Könyörögjünk még, hogy őrizze meg Isten ezt a várost (községet) s
minden várost, községet és vidéket az éhségtől, mirigyhaláltól, földrengéstől,
vízáradástól, jégveréstől, tűzvésztől, háborútól, idegenek betörésétől és
minden belvillongástól. És hogy a jóságos és emberszerető Isten irgalmas,
jóakaratú s engesztelékeny legyen irántunk, s hárítsa el tőlünk ellenünk támadt
összes haragját, mentsen meg minket a reánk nehezedő igazságos megfenyítéstől,
és könyörüljön rajtunk!
Nép: Uram, irgalmazz! (3-szor)
Pap: Esedezünk még hozzád, Urunk, Istenünk, szabadítsd meg szolgáidat
minden szenvedéstől, bajtól, haragtól és szükségtől, és bocsásd meg minden
szándékosan vagy akaratlanul elkövetett vétkezéseinket. Mondjuk mindnyájan,
Uram, hallgass meg minket és könyörülj!
Nép: Uram, irgalmazz! (3-szor)
Pap: Esedezünk még hozzád, Urunk, Istenünk, hallgasd meg bűnös
ajkainkról eredő imáinkat: Kegyelmezz szolgáidnak s minden igazhitű
kereszténynek! Megszánva bennünket, Urunk, bocsásd meg bűneink sokaságát, és
mutasd meg, mint jóságos, szolgáidon megmérhetetlen kegyelmedet! Fordítsd el
igazságosan ránk nehezedő haragodat! Gyorsan hallgass meg minket és kegyesen
könyörülj!
Nép: Uram, irgalmazz! (3-szor)
Pap: Hallgass meg minket, Isten, mi Üdvözítőnk, a földkerekség összes
határain és a messze tengereken levők reménysége! És te, irgalmas Urunk, légy
irgalmas hozzánk, bűnösökhöz és könyörülj rajtunk; mert kegyelmes és
emberszerető Isten vagy s téged dicsőítünk, Atya és Fiú és Szentlélek, most és
mindenkor s örökkön-örökké.
Nép: Ámen.
Ó, áldott Királynőnk, ki az emberi nem védpajzsa és minden hozzád folyamodó
menedéke vagy! Tudom, irgalmas Asszonyunk, valóban tudom, hogy szörnyen
vétkeztem, és megharagítottam a test szerint tőled született jóságos Istent.
Ámde sok előttem az olyanok példája, kik már előbb fölharagították az ő
jólelkűségét, mint a vámosok, a bűnös asszonyok és mások, kik mégis, bűnbánat
és bűneik megvallása által megnyerték azok bocsánatát. Ezeket, kik megnyerték
az ő irgalmasságát, ezeket állítom példa gyanánt bűnös lelkem szemei elé, és az
Istennek általuk elért, valóban nagymérvű irgalmasságára tekintve én is, bár
bűnös vagyok, bűnbánatot tartva, ó, irgalmas Királynőnk, kegyességedhez
bátorkodom menekülni. Nyújtsd segélyül kezedet, eszközöld ki Fiadnál,
Istenednél, súlyos bűneim bocsánatát!
Hiszem és vallom, hogy az, kit szültél, a te Fiad, valóban Krisztus, az élő
Istennek Fia, az élők és holtak bírája, ki mindenkinek tettei szerint megfizet.
Hiszem és vallom, hogy te, valódi Istenszülő, az irgalmasság forrása, a siránkozók
vigasztalása, az elveszettek megtalálása, valamint Fiad előtt hatalmas és
állhatatos közbenjárónk vagy, ki fölöttébb szereted az emberi nemet és kezeddel
vezérelsz a bűnbánat útján. Mert nincs az emberek számára kívüled sem segély,
sem védelem, irgalmas Asszonyunk. Benned bízván ugyanis senki meg nem
szégyenült, és ki általad kérte az Istent, senki el nem hagyatott.
Végtelen kegyességedre kérlek tehát, nyisd meg számomra irgalmasságod ajtaját,
ki eltévelyedtem és a sötétség mélyébe estem! Ne vess meg, bárha
beszennyeződtem! Ne űzz el, bárha bűnös vagyok! Ne hagyj el engem, gyarló
embert, kit végveszélybe sodort a gonosz ellenség! Hanem kérleld meg a tőled
született Istent, bocsássa meg nagy bűneimet és szabadítson ki bajaimból, hogy
én is a bocsánatot nyert megigazultakkal együtt énekeljem és dicsőítsem a tőled
született Isten végtelen kegyességét, s téged, mint az én mindenkori és
megszégyenülhetetlen védelmemet, a mostani életben s a vég nélküli
örökkévalóságban! Ámen.
Dicsőséges Istenszülő, mindenkorszűz Mária, Krisztus Istenünknek anyja, fogadd
el a mi imádságainkat, és mutasd be azokat Fiadnak, a mi Istenünknek, hogy
világosítsa meg s éretted üdvözítse lelkünket!
Bizodalmam az Atyaisten, menedékem a Fiúisten, védelmezőm a Szentlélekisten
Szentháromság, egy Istenünk, dicsőség néked!
Pap: Dicsőség néked, Krisztus Istenünk, a mi reménységünk, dicsőség
néked!
Nép: Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor
és örökkön-örökké! Ámen. Uram, irgalmazz! (3-szor) Adj áldást, Uram!
Pap: Krisztus, igaz Istenünk, az ő legtisztább Anyjának, szent és
isteni ihlettségű atyáinknak és minden szenteinek esedezései által könyörüljön
rajtunk és üdvözítsen minket, mint jóságos és emberszerető!
Nép: Ámen.
Pap: Az Úr áldása reátok az ő kegyelmével és emberszeretetével mindig,
most és mindenkor s örökkön-örökké.
Nép: Ámen.