Krisztusban van minden szépség és egészség
Ha szeretjük Krisztus, akkor minden egyszerű. Nekem ezt nem sikerült még elérnem, most is csak próbálom szeretni őt. Krisztusban van minden – minden, ami szép, minden, ami egészséges. Az egészséges lélek átéli a Szentlélek ajándékait, amelyek „szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás”(Gal 5,22). Isten ember úgy él, ahogy Pál apostol írja a szeretethimnuszban: „a szeretet türelmes, jóságos…, nem rója fel a rosszat… Mindent elfedez, mindent elhisz,… a szeretet soha el nem múlik.”(1Kor 13,4-8)
Megvan-e mindez bennetek? Tiétek-e a boldogság, Krisztus, a Paradicsom? Ilyenkor szervezetünk is csodálatosan működik, rendellenességek nélkül. Isten kegyelme megváltoztatja az embert, átalakítja lelkileg, testileg. Megszűnik minden betegség, minden szabályszerűen működik. Szép, ha sétálsz, dolgozol, mozogsz és egészséges vagy, de mindenekfelett a lelked legyen egészséges. Mindennek a lelki egészség az alapja, a testi egészség csak ennek a következménye. Majdnem minden betegség az Isten iránti bizalom hiányából fakad, ami szorongást szül. A szorongás okozza a szakítást a vallási érzülettel. Ha nincs bennetek szerelem Krisztus iránt, ha nem foglalkoztok szent dolgokkal, akkor elkerülhetetlenül búskomorságba estek, rosszal teltek el.
Manapság az ember sokszor érez szomorúságot, reménytelenséget, letargiát, lustaságot, csüggedést és más sátáni dolgokat. Előfordul, hogy levert, sír, búskomor nem törődik a családjával, rengeteg pénzt költ pszichoanalitikusokra, és különböző gyógyszereket szed. Az emberek bizonytalanságnak, elbizonytalanodásnak nevezik ezeket. A mi vallásunk szerint ezek kísértések.
A fájdalom egyfajta lelkierő, amelyet Isten helyezett belénk, azzal a céllal, hogy jót tegyen velünk, szeretetre, örömre, imádságra tanítson általa. Ha azonban ördögnek sikerült birtokba venni ezt a lelki erőt, akkor rosszra használja, depresszióval változtatja, és a lelkek letargiába, csüggedésbe taszítja. Az embert kínozza, rabul ejti, lelkileg megbetegíti. Létezik azonban egy titok: változtass átok a Sátán erejét a jóság erejévé! Ez nehéz, és egy valamit nagyon fontos hozzá. Ez pedig az alázat. Az alázattal szerzitek meg Isten kegyelmét. Isten szeretetének, imádatának, az imádságnak szentelitek magatokat. De még ha mindent megteszek is, akkor sem értek el semmit, ha nincs bennetek alázat. Minden rossz érzés, bizonytalanság, reménytelenség, csalódottság, amelynek célja, hogy a lelket uralja, eltűnik az alázattal. Az önző ember, akiben nincs alázat, nem akarja, hogy megtörd az akaratát, megsértsd vagy tanácsot ad neki. Bánkódik, idegeskedik, lázadozik, ellenáll presszió keríti hatalmába.
Ez az állapot csak a kegyelemmel gyógyítható. A léleknek szeretettel Isten felé kell fordulnia. A gyógyulás akkor kezdődik, ha vágyakozva szeretni kezdjük Istent. Sok olyan szentünk van, akik a Krisztus iránti szeretet által a depressziót örömmé változtatták. A lelkierő tehát, amelyet a Sátán szeretett volna megtörni, Istennek adták, és így örömmé és ujjongássá változtatták. Az ima és Isten imádata lassanként átalakítja, örömmé változtatja a depressziót, mivel Isten kegyelme működésbe lép. Ilyenkor nagy erőre van szükség, ahhoz hogy elnyerhesd Isten kegyelmét, amely segít abban, hogy egyesül vele. Igazi művészet ez. Amikor Istennek szenteled magad, és egyesülsz vele, elfelejted az ördögi lelket, ami visszahúz, így az megvetetten eltávozik majd. Minél inkább Isten lelkének szenteled magad, annál kevésbé tekintesz majd vissza, hogy lásd a lelket, amely visszahúz. Amikor a kegyelem vonzásában kerülsz, egyesülsz Istennel. Amikor egyesülsz Istennel, neki szenteled magad, minden másképpen megy, mindent elfelejtesz, és meg menekülsz. A nagy művészet, a nagy titok tehát az, hogy megszabadulj depressziótól és minden negatív dologtól, hogy az Isten szeretetének szenteld magad.
Az egyetlen dolog, amelyik képes segíteni a depresszión: a munka, érdeklődés az élet iránt. A kert, vadnövények, a virágok, a fák, a vidéki élet, séta a szabadban, a kirándulás – ezek kiszakítják az embert a tétlenségből, s új érdeklődést keltenek benne. Gyógyszerként hatnak rá. A művészettel, a zenével való foglalkozás is nagyon hasznos. A legfontosabbnak mégis azt tartom, ha az érdeklődés az egyházra, a Szentírás tanulmányozására az istentiszteletekre terelődik. Isten igéjének tanulmányozása közben észrevétlenül meggyógyulunk.
Áthoszi Porfíriosz atya tanítása