Szent Péter és Pál görögkatolikus templom

Bubrik Miklós parókus

Árkosy Viktor diakónus

Óvodánk támogatására

Szent és Nagycsütörtök

A hajnali istentiszteletet csütörtök este végezzük. Ezen az istentiszteleten 12 részletben felolvasásra kerül a szenvedésekről és kereszthalálról szóló teljes evangéliumi elbeszélés. Az első részlet János evangéliumával kezdődik, amelyben az Úr felfedi, hogy Ő az „Út, az Igazság és az Élet”, az Isteni Szeretet ajándéka, aki egyesíti az embereket Önmagával és egymással. Az evangéliumok üzenete, a szenvedések mellett is jól érzékelhető: e világ sötétségéből és szenvedéseiből történő megváltás és az üdvözülés feletti öröm. Krisztus legyőzte a világot. Ez az evangéliumi részlet az úgynevezett főpapi imával végződik, amely feltárja előttünk a Megváltó szolgálatának értelmét. Az utolsó olvasmány Máté evangéliumának a sír lepecsételését elbeszélő részlete. Az evangéliumi szakaszokat, topárok és sztichirák választják el egymástól:

„Aki világosságba, mint köntösbe öltözött, ma meztelenül az ítélőszék előtt áll.  Arcára ütéseket fogad el olyan kezektől, amelyeket ő maga alkotott. Bűnös emberek keresztre szögezik a dicsőség Urát.  A templom kárpitja akkor meghasadt, a nap pedig elsötétült, mert nem bírta nézni Istennek megcsúfolását, akitől mindenek rettegnek. Őneki hódoljunk!

Ezt mondja az Úr a zsidó népnek: Mit tettem ellened vagy mivel bántottalak meg téged? A vakok szemeit megnyitottam, a leprásokat meggyógyítottam, talpra állítottam az ágyán fekvő bénát. Én népem, mit tettem veled? És ti mivel viszonoztátok azt nekem? A mannáért epét adtatok, a sziklából fakasztott vízért pedig ecetet: és szeretetemért keresztre szögeztetek. Ez nem tarthat így tovább. Elhívom tehát a pogány nemzeteket, és ők dicsőítenek engem az Atyával és Szentlélekkel, és nekik adom az örök életet.

Ma függesztetik a fára az, ki a földet a vizekre függeszté! Ma függesztetik a fára az, ki a földet a vizekre függeszté! Ma függesztetik a fára az, ki a földet a vizekre függeszté! Töviskoszorúval koszorúzzák az angyalok királyát, vörös ruhába öltöztetik azt, ki az egeket felhőkkel felruházta, * veréssel illetik azt, * ki a Jordán vizében Ádám bűnét lemosta; szögekkel kegyetlenül fölszögezik az Anyaszentegyház üdvözítő Jegyesét, lándzsával átdöfik a Szűznek Fiát. Leborulunk a te kínszenvedésed előtt, Krisztus. Leborulunk a te kínszenvedésed előtt, Krisztus, leborulunk a te kínszenvedésed előtt, Krisztus. Mutasd meg nekünk a te dicső föltámadásodat is!”

A kereszt és a halál rendkívüli fájdalmának és szomorúságának órájában halljuk először a feltámadás közvetett említését. Nekünk Krisztus követőknek mindezek együtt járnak. Soha nem különítjük el a keresztet a feltámadás reményétől, sem a feltámadást a kereszt fájdalmas megtapasztalásától. Életünkben mind a kettő jelen van. Szomorúság és boldogság, fájdalom és remény, bánat és fény mindig együtt vannak, elválaszthatatlanok. Ezért beszélnek a szentatyák örömteli szomorúságról. Át kell irányítani tekintetüket a Kereszttől néhány méterre az Élet üres sírjára, amely gúnyt űz a halálból és hirdeti, hogy „Az Úr valóban feltámadt”!

Napi evangélium

Dox. Keresztfelmagasztalás ünz.
Kattintson ide az elolvasásához!

Eseménynaptár

Aranyszájú Szent János Ezért, amikor felkelünk ágyunkból, Istenhez intézett imával kell üdvözölnünk a napot; és amikor asztalhoz ülünk, vagy lefeküdni készülünk, sőt minden órában és pillanatban könyörögnünk és imádkoznunk kell Istenhez, hogy akadályok és nehézségek nélkül telhessen a napunk. ...
View on Facebook (opens in a new tab)
A Szent Liturgia a mennyország felajánlása a földnek, Isten szeretetének nagy csodája, az emberek örök üdvösségének ünneplése, az isteni irgalmasság győzelme a bűn és az ördög felett. Isten maga kerül közelebb az emberhez, szorosabb közösségbe kerül vele.Nincs szentebb, fenségesebb, nagyszerűbb, életadóbb, mint a Szent Liturgia. Diadalmas ünneplés. Mindenható ima az egész világ és az Egyház minden egyes tagjának üdvösségéért. ...
View on Facebook (opens in a new tab)
Szent PorfirioszHa az isteni kegyelemben éltek, a gonosz nem fog bántani titeket. Ha nem éltek az isteni kegyelemben, a gonosz körülvesz titeket, elhatalmasodik rajtatok a lustaság, és szenvedni fogtok. Ha lustaságot láttok, azt jelenti, hogy annak az embernek a lelke nincs rendben. ...
View on Facebook (opens in a new tab)
Krimi Szent Lukács az orvosMi tesz minket tisztátalanná?Elsősorban a szavaink. Ha ezek a szavak rondák, ha a szánk, amellyel Krisztus szennyezetlen Testét és drága Vérét vesszük magunkhoz, kinyílik, hogy különféle káromkodásokat és obszcén szavakat mondjunk, ez tesz minket tisztátalanná. Aki káromkodik, az magát káromolja, és aki rágalmazza felebarátját, azt magát rágalmazza, és ezzel nyilvánvalóvá teszi lelke szennyezettségét és tisztátalanságát. Aki káromkodik, az magát gyalázza, és nem azt, akit káromol. Minden, ami belőlünk származik, tisztátalanná tesz minket. És belőlünk nemcsak a szavak származnak, hanem a cselekedeteink is, sőt általában az egész viselkedésünk. A szavak, a cselekedetek, sőt még a tekintetünk is felfedi lelkünk állapotát. Ha szavaink tele vannak gonoszsággal és rágalmazással, ha cselekedeteink nem tiszták, és egész viselkedésünk gonoszságot, gőgöt, nagyzási mániát és magamutogatást tükröz, ez tisztátalanná tesz minket. ...
View on Facebook (opens in a new tab)
Nüsszai Szent GergelyAz Istené valóban a legboldogabb létezés. Mert bármit is feltételezzünk az Istenről, a boldogság az a tiszta élet, a leírhatatlan és felfoghatatlan jóság, a kifejezhetetlen szépség, ami teljes mértékben kegyelem, bölcsesség és erő, az igazi fény, minden jóság forrása, mindenek legfőbb hatalma, az egyetlen vágyott dolog, ami mindig ugyanaz marad, az örök öröm, az örök boldogság, amelyről sokat lehetne mondani, és mégis semmi méltót nem mondhatnánk róla. Mert az elme sem közelíti meg Istent, sőt, még ha meg is tudnánk érteni valamit a Róla szóló legmagasabb rendű dolgokból, azt, amit megértenénk, semmilyen szóval nem lehet kifejezni. ...
View on Facebook (opens in a new tab)