Szent Péter és Pál görögkatolikus templom

Bubrik Miklós parókus

Árkosy Viktor diakónus

Óvodánk támogatására

Aranyszájú Szent János pünkösdi prédikációja

“A Szentlélek nyelvek alakjában jött, nemcsak azért, hogy feledtesse velünk a régi eseményt. Hajdan, amikor a gőgtől vezetett emberek tornyot akartak építeni, amely egészen az égig érjen, Isten nyelvük megzavarásával szétszórta őket.

Ezért most nyelvek alakjában szállt le a Szentlélek, hogy a szétszórtakat újra egybekapcsolja.

Szokatlan és csodálatos dolog történt. Akkor nyelvek osztották meg a földet és a gonosz vállalkozás széthúzásra vezetett: most az egész földkerekséget nyelvek kapcsolják egybe és amit szétszakítottak, egyetértésbe hozzák össze, Nyelvek alakjában jött, mert nyelvek által burjánzóit fel lelkünkben a bűn tövise.

Mert mint a nem művelt kövér és termékeny föld gazdagon terem töviseket, természetünk is, melyet teremtője jónak és erény gyümölcseinek termésére alkalmasnak teremtett, mivel nem szántotta az istenfélelem ekéje és nem vetették istenismeretének magjával, bűnök tövisét és más hasonló gonoszság erdejét termette.

Amint tövisek és más káros növények sűrűsége miatt a föld nem is látszik; lelkünk nemessége és szépsége sem látszott, míg az emberi természet földművese el nem jött és a Szentlélek tüzével meg nem tisztította és alkalmassá nem tette a mennyei mag befogadására. Ez, sőt ennél sokkal nagyobb az a sok ajándék, amelyet a mai napon kaptunk.

Nagyon kérlek benneteket, Testvéreim, a kapott jóhoz megfelelően és illően ünnepeljük a mai napot, ne külső fénnyel, hanem felékesített lélekkel, ne a várost öltöztessük szőnyeg-díszbe, hanem lelkünk öltözzék az erények ragyogó köntösébe, hogy méltó módon fogadhassuk a Szentlélek kegyelmét, és a belőle fakadó gyümölcsöket magunkévá tehessük.

Melyek ezek a gyümölcsök? Halljuk magát Szent Pál apostolt: „A Lélek gyümölcse pedig szeretet, öröm, békesség”. (Gal. 5,22.) Figyeled a kifejezés szabatosságát, a szavak következetes alkalmazását? Első helyen említi a szeretetet, s csak utána a többit. Először megnevezi a gyökeret és utána elsorolja a gyümölcsöket. Először alapot vet, utána építi fel a házat. A forrásból indul ki és tér át a folyóra.

Nem tudunk örülni addig, míg mások örömét magunkévá tenni nem tudjuk és az ő javukat sajátunké elé nem tesszük; mindez azonban csak a szeretet forrásából származhat, csak akkor, ha a szeretet ereje felülkerekedik és uralomra jut. A szeretet gyökere, forrása és anyja minden jónak. Mint gyökér az erény ezerszeres gyümölcséttermi, mint forrás bővizűen ömlik, anyaként magához öleli a hozzá sietőket.

Szent Pál jól tudta ezt és a Szentlélek gyümölcsének nevezte, sőt akkora előjogot biztosít neki, hogy a törvény teljességének tartotta. „A szeretet a törvény teljessége.” (Róm. 13,10.) Maga a mindenség Ura, mint biztos jelet,
hitelt érdemlő vonást, amiről meg lehet ismerni az ő tanítványait, a szeretetet említi, mikor mondja: „Arról fogja mindenki megismerni, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretettel vagytok egymáshoz”. (Jn. 13,35.)

Testvéreim, siessünk mind a szeretethez, ragaszkodjunk hozzá, vele kezdjük a mai ünnep megülését is. Mert ahol szeretet van. ott megszűnnek a lélek hibái, onnan a szeretet elűzi a keserű yűlöletet, ahol a szeretet uralkodik, elcsendesednek a lélek feltörő indulatai.

„A szeretet türelmes – mondja az apostol –, nyájas; a szeretet nem féltékeny, nem cselekszik rosszat, nem fuvalkodik fel, nem nagyravágyó, nem keresi a magáét, nem gerjed haragra, nem gondol rosszat.” (1Kor. 13,4-5.) A szeretet nem okoz felebarátjának rosszat! Ahol a szeretet uralkodik, sohasem akad testvérgyilkos Káin. Oltsd ki a gyűlölködés forrását és minden gonosznak elejét vetted, vágd ki a gyökeret és megszabadultál a rossz gyümölcstől.

Mi is, hogy itt és odaát igaz örömöt élvezhessünk, hogy a mai ünnep igazi örömét megízleljük, vessük le a lélek hétköznapi ruháit, különösen vessük le a gyűlölet öltönyét. Lehet, hogy látszólag ezernyi jótettet halmozunk
fel, de ha tetteinknek is ez a rút és keserű hiba az indítója, minden fáradozásunk hiábavaló.

Adja Isten, hogy mindebből soha semmit se ismerjünk, különösen pedig azok, akik a mai napon a keresztségben a bűnök régi köntösét levetették és a nap sugárözönével vetélkedő fényben tündökölnek.

Ti pedig, akik (ma) Isten fogadott fiaivá lettetek, akik ezt a ragyogó köntöst felöltöttétek, teljes erőtökkel törekedjetek megőrizni ezt a fényt, amelybe (ma) öltöztetek. Az ördögnek soha, sehol ajtót ne nyissatok, hogy a Szentlélek bőségesebb ajándékát kapva, gyümölcsöt teremjetek.

Ki harmincat, ki hatvanat, ki százat, hogy méltók lehessetek bizalommal sietni az ég Királya elé, mikor eljön, hogy minden emberi kifejezést meghaladó javakat osszon azoknak, akik ezt az életet erényekben gazdagon élték át a mi
Urunk Jézus Krisztusban, akinek dicsőség és hatalom most és mindig és örökön örökké. Ámen.”

Napi evangélium

Dox. Keresztfelmagasztalás ünz.
Kattintson ide az elolvasásához!

Eseménynaptár

Aranyszájú Szent János Ezért, amikor felkelünk ágyunkból, Istenhez intézett imával kell üdvözölnünk a napot; és amikor asztalhoz ülünk, vagy lefeküdni készülünk, sőt minden órában és pillanatban könyörögnünk és imádkoznunk kell Istenhez, hogy akadályok és nehézségek nélkül telhessen a napunk. ...
View on Facebook (opens in a new tab)
A Szent Liturgia a mennyország felajánlása a földnek, Isten szeretetének nagy csodája, az emberek örök üdvösségének ünneplése, az isteni irgalmasság győzelme a bűn és az ördög felett. Isten maga kerül közelebb az emberhez, szorosabb közösségbe kerül vele.Nincs szentebb, fenségesebb, nagyszerűbb, életadóbb, mint a Szent Liturgia. Diadalmas ünneplés. Mindenható ima az egész világ és az Egyház minden egyes tagjának üdvösségéért. ...
View on Facebook (opens in a new tab)
Szent PorfirioszHa az isteni kegyelemben éltek, a gonosz nem fog bántani titeket. Ha nem éltek az isteni kegyelemben, a gonosz körülvesz titeket, elhatalmasodik rajtatok a lustaság, és szenvedni fogtok. Ha lustaságot láttok, azt jelenti, hogy annak az embernek a lelke nincs rendben. ...
View on Facebook (opens in a new tab)
Krimi Szent Lukács az orvosMi tesz minket tisztátalanná?Elsősorban a szavaink. Ha ezek a szavak rondák, ha a szánk, amellyel Krisztus szennyezetlen Testét és drága Vérét vesszük magunkhoz, kinyílik, hogy különféle káromkodásokat és obszcén szavakat mondjunk, ez tesz minket tisztátalanná. Aki káromkodik, az magát káromolja, és aki rágalmazza felebarátját, azt magát rágalmazza, és ezzel nyilvánvalóvá teszi lelke szennyezettségét és tisztátalanságát. Aki káromkodik, az magát gyalázza, és nem azt, akit káromol. Minden, ami belőlünk származik, tisztátalanná tesz minket. És belőlünk nemcsak a szavak származnak, hanem a cselekedeteink is, sőt általában az egész viselkedésünk. A szavak, a cselekedetek, sőt még a tekintetünk is felfedi lelkünk állapotát. Ha szavaink tele vannak gonoszsággal és rágalmazással, ha cselekedeteink nem tiszták, és egész viselkedésünk gonoszságot, gőgöt, nagyzási mániát és magamutogatást tükröz, ez tisztátalanná tesz minket. ...
View on Facebook (opens in a new tab)
Nüsszai Szent GergelyAz Istené valóban a legboldogabb létezés. Mert bármit is feltételezzünk az Istenről, a boldogság az a tiszta élet, a leírhatatlan és felfoghatatlan jóság, a kifejezhetetlen szépség, ami teljes mértékben kegyelem, bölcsesség és erő, az igazi fény, minden jóság forrása, mindenek legfőbb hatalma, az egyetlen vágyott dolog, ami mindig ugyanaz marad, az örök öröm, az örök boldogság, amelyről sokat lehetne mondani, és mégis semmi méltót nem mondhatnánk róla. Mert az elme sem közelíti meg Istent, sőt, még ha meg is tudnánk érteni valamit a Róla szóló legmagasabb rendű dolgokból, azt, amit megértenénk, semmilyen szóval nem lehet kifejezni. ...
View on Facebook (opens in a new tab)