Mit tehetünk, ha az elme ide-oda vándorol, és nem tudunk összeszedettek lenni az imában?
Ha egyedül vagyunk otthon, elhalaszthatjuk az ima kezdetét, vagy ha már elkezdtük, tartsunk egy kis szünetet. Ha egy kis idő elteltével az elménk nem működik együtt a szándékunkkal, akkor nincs más dolgunk, mint rákényszeríteni, akár akarja, akár nem, persze amennyire ez lehetséges.
Vannak olyan időszakok a templomban, amikor nem halljuk vagy nem értjük, amit énekelnek, olvasnak vagy mondanak. Ilyenkor elmédben állj az Úr elé, és szenteld magad a Jézus imának.
Tudnotok kell, hogy amikor istentiszteletet tartanak a templomban, különösen az Isteni Szent Liturgiát, minden istentiszteleti aktusnak, minden mozgásnak jelentősége van. Így azok, akik ismerik és megértik a szertartás minden mozzanatának jelentőségét, azok tudatosan vesznek részt a hívek gyülekezetében, és táplálják lelküket a „mennyei mannával”, amelyet „bőségesen szolgálnak” fel az istentiszteletek lelki ünnepein.
Az éjszaka, különösen az éjfél utáni órák a legalkalmasabb idő az imára.
Hányszor kell leborulnod az ima elmondása közben?
Amennyit csak akarsz, legyen nagy leborulás vagy meghajlás, testi erődtől és lelki beállítottságodtól függően. De jó, ha minden napra beállítunk egy alapszámot a leborulásokra, és betartjuk ezt a szigorú ütemtervet.
Nem szükséges állni a Szentírás olvasásakor, jobban megérted, ha leülsz, mert nem fáradsz el, és figyelmed a szent szövegre összpontosíthatod anélkül, hogy elterelnéd a figyelmedet az áhitatodról. Ami a zsoltárokat illeti, olvass el annyit, amennyit csak tudsz és amennyit csak akarsz. Egy, kettő, három vagy több. Áldozz gyakran, feltéve, hogy minden alkalommal megfelelően felkészültél.
Istenre való állandó emlékezés
Azt akarod, hogy ne kalandozzon az elméd az ima vagy az istentiszteletek idején?
Próbálj meg emlékezni Istenre a nap minden pillanatában, függetlenül attól, hogy egyedül vagy másokkal, otthon, a munkahelyeden, úton vagy bárhol vagy. Ily módon az ima órájában vagy a templomi istentiszteletek alkalmával elméd rá összpontosul, és tisztelettel kommunikálsz vele.
Mikor kedves az imád Istennek?
Ne feledd, hogy az ima nem a szavak és leborulások sokasága, hanem elménk és szívünk odaadása Istennek. Lehetséges, hogy elolvasod a napi összes istentiszteletet, és végrehajtod az összes előírt leborulást, de az Istennel való kapcsolatod vagy teljesen hiányzik, vagy jelentéktelen, szétszórt gondolatokkal és hideg szívvel fordulsz Hozzá. Ily módon végrehajtod az imaszabályaidat, de nem imádkozol. Az ilyen ima illetlen, Isten őrizzen meg minket!
Félelemmel és remegéssel kell végeznünk Isten cselekedeteit, erre mindig emlékezz! Minden módon és teljes erődből tartsd elmédben az ima szavait, vagy ahogy Sinai Szent János mondja, zárd be elméd az ima szavai közé. Abban a pillanatban, amikor elkezdesz imádkozni, minden figyelmednek Istenre kell irányulnia, és nem szabad elszakadnod tőle. Csak akkor gondolhatod, hogy jól imádkoztál, hogy amikor befejezted az imádságot, lelked megremeg a bűnbánattól. A nap folyamán mindig próbálj meg lelkileg az Úr előtt állni szüntelen imádkozással, ahogy az angyalok teszik. A dicsőség szüntelen himnuszait imádkozva; mi is velük együtt ajánljuk fel neki a bűnbánatunkat.
Hogyan hallja meg Isten imádságunkat?
Így kell kérned valamit Istentől: „Uram, látod, hogy szükségem van erre vagy arra, vagy hogy én nyomorult lélek nehézséget szenvedek. Segíts, ahogy tudsz és ahogy akarsz. Legyen meg a te akaratod”. Sokat imádkozzatok ezzel a belső hozzáállással. Nem csak egyszer, hanem sokszor, és nem csak egy napig, hanem hetekig, hónapokig, évekig. Folyton könyörögj, kiabálj tovább: „Uram, segíts! Uram, válts meg. De mégis, a te akaratod legyen meg, ne az enyém. Pontosan ezt mondta Krisztus a Getszemáni kerteben, amikor Atyjához imádkozott. Az evangélium példázatában szereplő özvegy is végül csak azért talált igazságot attól az igazságtalan bírótól, mert „elfárasztotta” őt a sokszori könyörgés.
Az ima ereje
Az imádság ereje nem a külső formájában rejlik, hanem a tartalmában és a szellemében. Próbáld megélni az imát, erre van igazán szükséged! Az egyik atya azt mondja, hogy amikor imádkozunk, érezzük úgy magunkat, mint akit bíró elé állítanak. Egy másik asztkéta mondja: Állj úgy, mintha a bíró előtt állnál, a tanúk padjában lennél, szemed az Úr ajkára szegezve, aki a következő pillanatban hozza meg a végső ítéletet feletted. Az ítélet: Vagy „Gyere hozzám””, vagy „Távozz tőlem!”. Neked mindig hangosan kiáltanod kell: „Uram, irgalmazz!”. A Jézus-ima a legjobb és legerősebb ima minden helyzetben, de nem szabad gépiesen, mechanikusan, érzés nélkül elmondani, hanem az elme és a szív bevonásával.