Szent Péter és Pál görögkatolikus templom

Bubrik Miklós parókus

Árkosy Viktor diakónus

Óvodánk támogatására

Hogy visszatérítse az atyák szívét fiaikhoz s a fiúk szívét atyáikhoz (Mal 3,24a)

Tábor az egész föld felett megdicsőült hely,
Íme, Isten ragyog a dicsőséges természetben.
Krisztus alakja felemeltetett belőle.

Az evangéliumi elbeszélés szerint a mi Urunk Jézus Krisztus a tanítványok közül Pétert, Jánost és Jakabot magához vette, és felmentek a Tábor hegyére imádkozni. Ahogyan Athoszi Szent Nikodémus megjegyzi: „És magához vett három apostolt, mint a többi közül kiemelkedőt. Pétert választotta, mert nagyon szerette Krisztust, és Jánost, mert ő is nagyon szerette Krisztust, és Jakabot, mert ő is megitta a halál poharát, amelyet az Úr is megivott.
Három tanítványa, akik elfáradtak a Táborra való nehéz feljutástól, és leültek pihenni, mély álomba zuhantak. Amikor felébredtek, váratlan és csodálatos látványban volt részük. Az Úr arca úgy ragyogott, mint a nap, és ruhája fehér volt, mint a fény. Két férfi vette körül Őt, és beszélgetett Vele: Mózes és Illés. Szent Nikodémus ezt írja: „És bevitte közéjük Mózest és Illést, hogy helyreigazítsa a sok téves gondolatot, amelyet sokan tápláltak Vele kapcsolatban. Hiszen egyesek azt mondták, hogy Ő Illés próféta, mások pedig azt, hogy Jeremiás, vagy egy a próféták közül. Ezért tehát Táboron az első és legfőbb prófétákat szólította, hogy a tanítványok és a tanítványok által minden ember tudja meg, milyen nagy a különbség Krisztus és a próféták között. Mert Krisztus a Messiás, a próféták pedig szolgák. Így tudja meg mindenki, hogy az Úrnak hatalma van a halálon és az életen. Ezért hozta el Mózest a halottak közül, az élők közül pedig Illést hozta el.”
Miután a tanítványok valamelyest magukhoz tértek a meglepetésből, a mindig lelkes Péter, aki meg akarta őrizni az Úr ragyogásából fakadó szent mámort, könyörögve kérte őket, hogy állítsanak fel három sátrat, egyet az Úrnak, egyet Mózesnek és egyet Illésnek. Mielőtt azonban befejezhette volna a mondatát, egy felhő ereszkedett tájuk, elborította őket, és azon keresztül az Atya hangja hallatszott, amely ezt mondta:„Ez az én választott Fiam, őt hallgassátok!” (Lk 9,35)
Ő az én szeretett Fiam, akit azért küldtem, hogy megmentse a világot, hallgassátok őt!
Tehát nekünk is nemcsak hallgatnunk kell rá, hanem engedelmeskednünk is kell neki, bármilyen útra is vezet minket, kötelességünk engedelmeskedni.

Áthoszi Szent Nikodémus könyörögj érettünk!
Legyen rajtunk az Isten áldása!

Napi evangélium

Eseménynaptár

Aszkéta Szent MárkAki mértéktelen örömöket élvezett, százszoros bánattal és szívfájdalommal fog fizetni a sok örömért. ... Mutass többetMutass kevesebbet
View on Facebook
Szen PaiszioszA bántalmazottak Isten legkedvesebb gyermekei. Akik igazságtalanul szenvednek, azok Krisztust követik, mert Krisztus volt az, akit legjobban bántalmaztak ... Mutass többetMutass kevesebbet
View on Facebook
Sinai Szent NilusNe olyan eseményeket kívánj az életedben, amelyek jónak tűnnek, hanem olyanokat, amelyek Istennek tetszenek. Akkor gondtalan leszel, és imádságodban teljes hálával adózol Istennek. ... Mutass többetMutass kevesebbet
View on Facebook
Szent Teofán remeteHa egy cselekedet összhangban van az isteni parancsokkal, akkor az Úrnak tetsző. Nos, minden, az Úrnak tetsző cselekedet felbecsülhetetlen és örök értékkel bír, bármilyen egyszerűnek és jelentéktelennek is tűnik. ... Mutass többetMutass kevesebbet
View on Facebook
Szír Szent EfrémTestvéreim, a jelen idő a bűnbánat ideje. Boldog tehát az, aki egyáltalán nem esett az ellenség hálójába. Boldog számomra az is, aki beleesett a hálóiba, de sikerült elszakítania azokat, és elmenekülnie, amíg még ebben az életben van. Ő, még testben élve, képes volt elmenekülni a háborúból és megmenekülni, ahogy a hal kicsúszik a hálóból. Mert a hal, ha el is fogják, ha elszakítja a hálót és a mélybe rohan, amíg természetesen még a vízben van, és megmenekül. Ha azonban a szárazföldre húzzák, akkor már nem tud magán segíteni. Így vagyunk mi is. Amíg ebben az életben vagyunk, Istentől kaptuk az erőt és a hatalmat, hogy saját magunk törjük meg az ellenség akaratának láncait, a bűneink terhét a bűnbánattal ledobjuk, és megmenekülünk, elnyerve a mennyek országát. Ha azonban utolér minket az a rettenetes parancs, ha a lélek elválik a testtől, és a test a sírba kerül, akkor már nem tudunk magunkon segíteni – pontosan úgy, ahogyan a hallal is történik, amelyet kihúztak a vízből, és bezártak egy edénybe. Testvérem, ne mondd: „Ma vétkezem, holnap pedig bűnbánatot tartok”, mert nincs bizonyosságod. A holnap gondja az Úré. ... Mutass többetMutass kevesebbet
View on Facebook