Minden, ami nem Krisztus és nem Krisztusból való, sötétség az emberiség számára.
Mi keresztények nem csak az igazi Világossággal rendelkezünk, hanem „a világosság fiai” vagyunk, mert szellemileg az egyetlen Igaz Világosságtól, Istentől és Úrtól, Jézus Krisztustól születtünk (vö. János 1,9-13).
Igen, az Igaz Isten egyben az Igaz Fény is. És miután az Igaz Isten meglátogatta földi világunkat, felderítette az Igazi Világosságot ebben a világban. Ezért mondja a Biblia: „Az igaz világosság már ragyog” (1Jn 2,8b).
Az Úr Jézus Krisztus az Igaz Világosság, mert sem a halál sötétsége, sem a pokol homálya nem tudta Őt megölni és az Ő Világosságát kioltani. Az emberiség összes többi úgynevezett fénye hamis, mert mindegyik lassan kialszik, és ha nem is magától, de a halállal megszűnik.
Ezért csak az Úr Jézus Krisztusnak van joga az egész emberi nemben azt mondani magáról: „Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” (Jn 8,12) Minden, ami nem Krisztus és nem Krisztusból való, sötétség az emberiség számára. Csak Krisztust követve, aki az egész világ Világossága, válnak az emberek „a világosság fiaivá”, és ismerhetik a világ útjait, és tudják, hogy ez a világ hová tart, milyen céllal és milyen tökéletesség felé. Az egyetlen kiút emberi sötétségünkből az, ha hiszünk az Igaz Fényben, az Isten-ember Krisztusban, és e hit szerint élünk.
A Krisztusba vetett hit tehát az egyetlen, amely valóban megvilágosít és megszentel. A Krisztusba vetett hitben van az igazi, az egyetlen és egyedülálló megvilágosodás mert a halhatatlan Igazság, a halhatatlan Igazságosság és a halhatatlan Szeretet világosítja meg minden útját, és ezekről az utakról vezet a mennyei országba, Isten országába.
Ezért az az igazán megvilágosult, aki a Krisztusba vetett hitből él, mert ő az igazi, kiolthatatlan Fény által él, amely az éjszakát nappallá és a sötétséget világossággá változtatja.
Szent Jusztin Popovics („Az Istenismeret útja”, Grigorisz, Athén).
Szentéletű atyánk könyörögj értünk!
Legyen rajtunk az Isten áldása!

Szent Jusztin Popovics (1894-1979)