Valld meg a hited!
Aranyszájú Szent János Ezért, amikor felkelünk ágyunkból, Istenhez intézett imával kell üdvözölnünk a napot; és amikor asztalhoz ülünk, vagy lefeküdni készülünk, sőt minden órában és pillanatban könyörögnünk és imádkoznunk kell Istenhez, hogy akadályok és nehézségek nélkül telhessen a napunk.
A Szent Liturgia a mennyország felajánlása a földnek, Isten szeretetének nagy csodája, az emberek örök üdvösségének ünneplése, az isteni irgalmasság győzelme a bűn és az ördög felett. Isten maga kerül közelebb az emberhez, szorosabb közösségbe kerül vele.Nincs szentebb, fenségesebb, nagyszerűbb, életadóbb, mint a Szent Liturgia. Diadalmas ünneplés. Mindenható ima az egész világ és az Egyház minden egyes tagjának üdvösségéért.
Szent PorfirioszHa az isteni kegyelemben éltek, a gonosz nem fog bántani titeket. Ha nem éltek az isteni kegyelemben, a gonosz körülvesz titeket, elhatalmasodik rajtatok a lustaság, és szenvedni fogtok. Ha lustaságot láttok, azt jelenti, hogy annak az embernek a lelke nincs rendben.
Krimi Szent Lukács az orvosMi tesz minket tisztátalanná?Elsősorban a szavaink. Ha ezek a szavak rondák, ha a szánk, amellyel Krisztus szennyezetlen Testét és drága Vérét vesszük magunkhoz, kinyílik, hogy különféle káromkodásokat és obszcén szavakat mondjunk, ez tesz minket tisztátalanná. Aki káromkodik, az magát káromolja, és aki rágalmazza felebarátját, azt magát rágalmazza, és ezzel nyilvánvalóvá teszi lelke szennyezettségét és tisztátalanságát. Aki káromkodik, az magát gyalázza, és nem azt, akit káromol. Minden, ami belőlünk származik, tisztátalanná tesz minket. És belőlünk nemcsak a szavak származnak, hanem a cselekedeteink is, sőt általában az egész viselkedésünk. A szavak, a cselekedetek, sőt még a tekintetünk is felfedi lelkünk állapotát. Ha szavaink tele vannak gonoszsággal és rágalmazással, ha cselekedeteink nem tiszták, és egész viselkedésünk gonoszságot, gőgöt, nagyzási mániát és magamutogatást tükröz, ez tisztátalanná tesz minket.
Nüsszai Szent GergelyAz Istené valóban a legboldogabb létezés. Mert bármit is feltételezzünk az Istenről, a boldogság az a tiszta élet, a leírhatatlan és felfoghatatlan jóság, a kifejezhetetlen szépség, ami teljes mértékben kegyelem, bölcsesség és erő, az igazi fény, minden jóság forrása, mindenek legfőbb hatalma, az egyetlen vágyott dolog, ami mindig ugyanaz marad, az örök öröm, az örök boldogság, amelyről sokat lehetne mondani, és mégis semmi méltót nem mondhatnánk róla. Mert az elme sem közelíti meg Istent, sőt, még ha meg is tudnánk érteni valamit a Róla szóló legmagasabb rendű dolgokból, azt, amit megértenénk, semmilyen szóval nem lehet kifejezni.