Amikor Krisztus eljön a lelkünkbe, mindent átalakít bennünk
Az ember egy rejtély. Magunkban hordozzuk az évszázadok örökségét, mindazt a jót, amit a próféták, a szentek, a vértanúk, az apostolok és mindenekelőtt a mi Urunk, Jézus Krisztus tapasztaltak, de azt a rosszat is, amely Ádámtól napjainkig létezik a világban.
Minden bennünk van, az ösztönök a szenvedélyek a bűnös vágyak. Ezek mind helyet követelnek az életünkben ezért rossz irányba a bűn felé terelnek minket. Nehéz harcolni a bűnös emberi természetünkkel hacsak nem irányítjuk őket valaki máshoz, a magasabb rendűekhez, Istenhez.
Ezért meg kell halni a bennünk lévő régi bűnös embernek, és újat kell öltenünk magunkra, új emberré kell válnunk. Ezt valljuk meg a keresztség szentségével. A keresztséggel belépünk Krisztus örömébe. „Akik megkeresztelkedtek Krisztusba, Krisztusba öltözve.” A második keresztség a gyónás, amellyel a szenvedélyektől való megtisztulás, az újjászületés történik. Így árad ránk az isteni kegyelem a szentségeken keresztül.
Az Úr így szólt tanítványaihoz: „Amikor eljön a Szentlélek, mindenre megtanít benneteket.” A Szentlélek mindenre megtanít minket. Megszentel minket. Ő istenít át minket. Ha bennünk van Isten Lelke, képtelenek leszünk a bűnre, képtelenek leszünk vétkezni. Ha bennünk van a Szentlélek, nem tehetünk rosszat. Nem lehetünk dühösek, nem lehetünk gyűlölködőek, nem rágalmazhatunk, nem, nem, nem…
Legyünk megtöltve, átitatva Szentlélekkel.
Ebben rejlik a lelki élet lényege.
Ez művészet.
A művészetek művészete.
Nyissuk ki kezünket, és vessük magunkat Krisztus karjaiba.
Amikor Krisztus eljön, mindent megnyertünk.
Krisztus mindent átalakít bennünk.
Békét, örömet, alázatot, szeretetet, imát, felemelkedést fog hozni. Krisztus kegyelme helyreállít bennünket. Ha vággyal, vágyakozással, odaadással, szeretettel fordulunk hozzá, Krisztus mindent megad nekünk.
Krisztus nélkül lehetetlen kijavítani magunkat, nem leszünk képesek elszakadni a szenvedélyektől. Egyedül nem lehetünk jók. – „Nélkülem semmit sem tehetsz.” Bármennyire is igyekszünk, semmit sem fogunk elérni. Egyet kell tennünk: Hozzá kell fordulnunk, és „teljes lelkünkből” szeretni Őt.
Szeretet Krisztusban; egyedül ez a legjobb gyógyír a szenvedélyekre.
Isten hatalmat helyezett az ember lelkébe. Rajta múlik, hogy mit tesz, mire használja jóra vagy rosszra. Ha a jót a virágokkal, fákkal és növényekkel teli virágoskerthez hasonlítjuk, míg a rosszat a tövishez, az erőt pedig a vízhez, akkor a következő történhet: amikor a vizet a virágoskert felé vezetjük, akkor minden növény kinő, kizöldül, virágzik, megelevenednek, ugyanakkor a tövisek, mert nem öntözik, elhervadnak, elpusztulnak. És sajnos az ellenkezője is igaz, ha víz a töviseket öntözi.
A megoldás, hogy nem kell a tövisekkel foglalkozni. Ne ragadj bele a gonosz kiűzésébe. Krisztus úgy akarja, hogy ne foglalkozzunk szenvedélyekkel a bűnökkel, a gonosszal. Irányítsd a vizet, vagyis lelked minden erejét a virágok felé, és élvezni fogod szépségüket, illatjukat, frissességüket.
Nem attól lesztek szentek, hogy hajszoljátok a gonoszt. Hagyd a rosszat. Nézz Krisztusra, és ő megment téged. Ahelyett, hogy üldöződ az ellenséget, vesd meg őt. A gonosz megtámad téged, de ne harcolj vele, mert elbuksz és még rosszabb lesz, mint előtte volt. Te belső erődet, teljes akaratoddal a jó felé fordítsd, adj oda mindent Krisztusnak.
Imádkozz: „Uram, Jézus Krisztus, könyörülj rajtam!” Ő Tudja, hogyan könyörüljön rajtad, milyen
módon. És ha megtelsz jóval, többé nem fordulsz a rossz felé. Legyetek magatok jók Isten kegyelméből. Hol találhat helyet akkor a gonosz? Eltűnik!
Krisztussal minden lehetséges. Hol van az erőfeszítés és a jóvá válás erőfeszítése?
A dolgok egyszerűek. Hívd Istent, imádkozz és Ő jobbra fogja változtatni az életed. Ha Neki adod a szívedet, nem lesz benne hely másnak. Amikor Krisztust öltöd magadra, nem kell tenned erőfeszítést az erényért. Ő megadja neked.
Félelmet és frusztrációt érzel? Fordulj Krisztushoz. Szeresd Őt egyszerűen, alázatosan, követelés nélkül, és Ő maga megszabadít. Fordulj Krisztushoz, és mondd alázattal és reménnyel, mint Pál apostol: „Kivet engem e halál testéből?”
Tehát ha Krisztus felé indulsz, Ő azonnal eljön. Az Ő kegyelme azonnal cselekedni fog.






