Szent Péter és Pál görögkatolikus templom

Bubrik Miklós parókus

Árkosy Viktor diakónus

Óvodánk támogatására

A modern világ képe – 5.rész

AZ ORTODOX HÉSZÜKHAZMUS ÉRTÉKE

A fenti elemzésben megállapítottuk, hogy az érzéki élvezet óriási problémákat okoz az ember lényében, mert a fájdalom és a halál minden tragikus magja a gyönyör állapotában van elrejtve. Amikor valaki Jézus Krisztusban az aszkézis keresztjét hordozza, megszabadul az érzéki élvezet zsarnokságától. Ezért a fájdalom jelenléte az életünkben hasznos, ha hittel, türelemmel és Istenbe vetett bizalommal nézünk szembe vele. Ez azt jelenti, hogy intenzív erőfeszítésre és folyamatos küzdelemre van szükség bukott emberi természetünkkel szemben. Létezésünkben hordozzuk a tragédia magvait. Az ember alapvető problémája nem a társadalmi gonoszság, hanem az emberi természet romlottsága. Ezért folyamatosan küzdünk azért, hogy a halandó természetet Krisztus szerinti emberré alakítsuk át.

Ezt az átalakulást az ortodox hészükhazmuson keresztül érjük el, amely az öröm és a fájdalom meghaladására törekszik. Ez nem egy régimódi és megalapozatlan módszer, hanem egy nagyon is alkalmazható és modern cselekedet. Az ortodox hészükhazmus szorosan kapcsolódik az ember gyógyításához. Ma az emberek azért keresnek gyógymódot, mert az érzéki öröm és fájdalom tragédiája megszállta őket. Ezen a ponton látom a legnagyobb értékét az ortodox lelkiségnek, amely világosan különbözik bármely más, akár nyugati, akár keleti típusú lelkiségtől.

Az a tény, hogy a modern világot a tragédia megtapasztalása jellemzi, amely az érzéki örömök élvezetével és a fájdalom átélésével függ össze, és hogy a mai ember megváltást és gyógyulást keres, és ezt az ortodox hészükhazmusban találja meg. Ez világosan megmutatkozik oly sok embernek, akik az ortodox teológiához fordulnak annak hiteles kifejezésében, mind Görögországban, mind Nyugaton egyaránt. Az Egyház neptikus atyáinak művei, a Filokália olvasása, amelyet végső formájában Athoszi Szent Nikodémosz fejezett be, Szent Makariosz Notarasz korinthoszi püspökkel együtt, Új Teológus Szent Simeon, Palamasz Szent Gergely és sok más szent műveinek elterjedése, a 4. századi atyák műveinek tanulmányozása, az Egyház neptikus-hészükhasztikus tanításán keresztül, mind ezek a mai ember keresését bizonyítják. Ezért nem csak a negatív körülményeket kell néznünk, mint például az érzéki élvezet és fájdalom tragédiáját, hanem a gyógymód keresését is, és azt, amit az ortodox teológia kínál. Az ortodox életnek még mindig van egy hatalmas hagyományos ereje népünkben. Sajnos azonban ezt az erőt néha felelőtlen és önző egyének kihasználják.

Az Egyház hagyománya az élvezet és a fájdalom közötti kölcsönös kapcsolat eme transzcendenciájából áll. Itt nem tiltásokról és megfosztásokról van szó, hanem arról, hogy az embereket felszabadítsák ezektől a sziámi ikrektől. A patrisztikus hagyomány szerint, amint azt Szent Maximosz Hitvalló mondja, a szív megtisztulása legyőzi a gyönyört és a fájdalmat. Egy helyen azt írja, hogy aki megszabadította testét az élvezettől és a fájdalomtól, gyakorlati erényt ért el a szív megtisztítása által; aki száműzte lelkéből a hanyagságból fakadó tudatlanságot, megfelelően elérte a természetes Istenlátást (teoria); és aki megszabadította a lelkét (nousz) a képektől és fantáziáktól, belépett az igaz teológia misztériumába.

Az Egyházon belül lehetőségünk van az igaz teológia, a szentségek és az aszkézis révén megtörni az öröm és a fájdalom közötti kapcsolatot, meggyógyítani a gyönyört és elviselni a megpróbáltatásokat, szenvedéseket, betegségeket és a halálfélelmet, de elérhetjük a magasztos lelki állapotokat is, amelyek megszabadítanak minden köteléktől és szabaddá teszik.

Szent Maximosz a Miatyánkot, és konkrétan az „és ne vígy minket kísértésbe” kérést értelmezve azt mondja, hogy kétféle kísértés létezik, az egyik kellemes, a másik a fájdalmas. A kísértés első fajtája, amely kellemes, tudatos választásunk és szabadságunk eredménye, ez önkéntes, hiszen szeretnénk élvezni. A másik fajta kísértés, amely fájdalmas, betegségekkel és halállal kapcsolatos, önkéntelen, hiszen nem akarjuk, de megtapasztaljuk az életünkben. A kellemes kísértés bűnt szül, míg a fájdalmas kísértés, ha türelmesen elviseljük, meggyógyít a bűnből.

A testi, lelki és egzisztenciális fájdalom Isten ajándéka az embereknek. Ez Isten ajándéka a bukott állapotnak, amelyben vagyunk. A „bőrruhához” kötődik, amely kettős funkciót tölt be: része bukott állapotunknak, de Isten egyben meg is áldotta azt, és az Ő segítségével kivetkőzhetünk belőle. Mindenféle szenvedés magával hozza az újjászületés lehetőségét. Ahogy egy nő fájdalommal szüli gyermekét, az eredménye mégis örömteli, mert új élet született a világra, úgy minden fájdalom, örömbe torkollik, ha jól tudjuk hasznosítani.

Szent Maximosz Hitvalló könyörögj érettünk!

Legyen rajtunk az Isten áldása!

((Hierotheos Vlachos metropolita))

Napi evangélium

Eseménynaptár

Aszkéta Szent MárkAki mértéktelen örömöket élvezett, százszoros bánattal és szívfájdalommal fog fizetni a sok örömért. ... Mutass többetMutass kevesebbet
View on Facebook
Szen PaiszioszA bántalmazottak Isten legkedvesebb gyermekei. Akik igazságtalanul szenvednek, azok Krisztust követik, mert Krisztus volt az, akit legjobban bántalmaztak ... Mutass többetMutass kevesebbet
View on Facebook
Sinai Szent NilusNe olyan eseményeket kívánj az életedben, amelyek jónak tűnnek, hanem olyanokat, amelyek Istennek tetszenek. Akkor gondtalan leszel, és imádságodban teljes hálával adózol Istennek. ... Mutass többetMutass kevesebbet
View on Facebook
Szent Teofán remeteHa egy cselekedet összhangban van az isteni parancsokkal, akkor az Úrnak tetsző. Nos, minden, az Úrnak tetsző cselekedet felbecsülhetetlen és örök értékkel bír, bármilyen egyszerűnek és jelentéktelennek is tűnik. ... Mutass többetMutass kevesebbet
View on Facebook
Szír Szent EfrémTestvéreim, a jelen idő a bűnbánat ideje. Boldog tehát az, aki egyáltalán nem esett az ellenség hálójába. Boldog számomra az is, aki beleesett a hálóiba, de sikerült elszakítania azokat, és elmenekülnie, amíg még ebben az életben van. Ő, még testben élve, képes volt elmenekülni a háborúból és megmenekülni, ahogy a hal kicsúszik a hálóból. Mert a hal, ha el is fogják, ha elszakítja a hálót és a mélybe rohan, amíg természetesen még a vízben van, és megmenekül. Ha azonban a szárazföldre húzzák, akkor már nem tud magán segíteni. Így vagyunk mi is. Amíg ebben az életben vagyunk, Istentől kaptuk az erőt és a hatalmat, hogy saját magunk törjük meg az ellenség akaratának láncait, a bűneink terhét a bűnbánattal ledobjuk, és megmenekülünk, elnyerve a mennyek országát. Ha azonban utolér minket az a rettenetes parancs, ha a lélek elválik a testtől, és a test a sírba kerül, akkor már nem tudunk magunkon segíteni – pontosan úgy, ahogyan a hallal is történik, amelyet kihúztak a vízből, és bezártak egy edénybe. Testvérem, ne mondd: „Ma vétkezem, holnap pedig bűnbánatot tartok”, mert nincs bizonyosságod. A holnap gondja az Úré. ... Mutass többetMutass kevesebbet
View on Facebook