Tivadar fp.
ApCsel 8,18-25
Azokban a napokban, amikor Simon látta, hogy az apostolok kézrátételével adatik a Lélek, pénzt ajánlott fel nekik, és így szólt: – Adjátok meg nekem is ezt a hatalmat, hogy akire ráteszem a kezemet, az megkapja a Szentlelket! Péter azonban ezt mondta neki: – Pénzed vesszen veled együtt, amiért azt gondoltad, hogy pénzen megszerezheted Isten ajándékát! Sem részed, sem örökséged nem lehet ebből, mert a szíved nem egyenes Isten előtt. Tarts bűnbánatot e gazságod miatt, és könyörögj az Úrhoz! Talán megbocsátja szíved szándékát. Látom, hogy keserű epe és gonoszság fogságába estél. Simon így válaszolt: – Könyörögjetek értem az Úrhoz, hogy semmi se történjék velem abból, amit mondtatok! Így tettek tanúságot, és hirdették az Úr igéjét, majd visszaindultak Jeruzsálem felé, és közben sok szamariai faluban hirdették az örömhírt.
Jn 6,35-39
Ezt mondta az Úr a benne hívő zsidóknak: „Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik, és aki bennem hisz, nem szomjazik soha. De megmondtam, hogy bár láttok engem, mégsem hisztek. Mindaz, akit nekem ad az Atya, hozzám jön. És aki hozzám jön, nem taszítom el. Mert nem azért szálltam alá a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem meg, hanem annak akaratát, aki küldött. Atyámnak, aki küldött engem, az az akarata, hogy amit nekem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámasszam az utolsó napon.”