Szent Péter és Pál görögkatolikus templom

Bubrik Miklós parókus

Árkosy Viktor diakónus

SZENT KERESZT

Urunk Jézus Krisztus szent és életadó keresztje felmagasztalásának nagy, apostoli ünnepe nem egyetlen nap vagy akár csak néhány nap ünnepe, amelynek középpontjában a kereszt áll, hanem az Egyház élete, ortodox hitünk alapja. A kereszt, Jézus Krisztus megváltó művének az eszköze. A Fiút az Atya azért küldte, hogy a kereszten felemelkedjék, és így minden népet magához vonzzon. „Ha én felemelkedem a földről, magamhoz vonzok mindenkit” (Jn 12, 32). A Kereszt, rajta az emberként felemelt Fiú és Isten Igéje vonzó erejének nem tud „ellenállni” a földön a jóakaratú ember. A Szent Kereszt felmagasztalása nagy ünnepének három fő dimenziója van: történelmi, teológiai és lelki. 

A történelmi dimenzió: Konstantin császár, a Maxentius ellen vívott csata előtt, amikor a kereszt látomásában bízva, csapatával együtt nagy erővel felfegyverkezett és legyőzte ellenfelét; valamint a Szent Kereszt csodálatos felfedezése Szent Ilona jeruzsálemi ásatásai során, amely a Szent Kereszt első felemeléséhez vezetett (Kr. u. 4. század). ); és a kereszt helyreállítása Hérakleiosz császár által (7. század eleje), amikor győztesen vonult fel a keresztet összetörő perzsák ellen, ami a második felemeléséhez vezetett mind Jeruzsálemben, mind Konstantinápolyban. 

A teológiai dimenzió: amely a legfontosabb, megmagyarázza számunkra, hogy a Kereszt miért képezi „a Paradicsom kapuját” és az ortodox teológia alapját, ahogy fentebb mondtuk. Mit hirdet Egyházunk a Kereszt teológiai mélységéről, amely nélkül az ember megváltása, mint az Istennel való kapcsolatának helyreállítása, nem létezne?

a. A Keresztet, mint az Úr szenvedésének csúcspontját nem lehet emberi erőkkel megérteni, legyen az logikai, pszichológiai vagy érzelmi. Megértéséhez a hit erejére van szükség, vagyis az embernek,  az Egyház azon tagjának erejére, aki a szent keresztség által Krisztus misztikus testébe olvadt, hogy lelki szemmel „lássa” azt, ami testi szemekkel nem látható, és a benne rejlő misztériumot: a Teremtő végtelen szeretetét, aki szeretett teremtménye megmentése érdekében nem vonakodik emberré válni, a legmegalázóbb büntetést a kereszthalált is elszenvedni. Szent János evangélista szavaival: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3, 16)- a szeretet tehát önátadást és áldozatot jelent a másikért, minden ellenszolgáltatás reménye nélkül. Istenünk szeretetének végtelenségében megláthatjuk az emberi bűn mélységét, mely olyan mérvű, hogy az magának az Életnek a halálához vezetett! Az ember, aki fellázadt Teremtője ellen, nem pusztán letért egy útról, és nem egy mellékes dolgot veszített el az életéhez képest; elvesztette az Élet Útját, és a halál sötétségébe került – a bűne utáni élete a halálban való élet lett. 

b. Az Úr Keresztje által, amely az Ő szenvedésének betetőzése, az ember bűne eltűnik, megsemmisül, mert a megtestesült Isten magához veszi. Az Úr a világ bűnének eltörlője, ami azt jelenti, hogy benne megszűnt az a szakadék, amely elválasztotta Istent és az embert. Krisztusban, aki emberi természetét magára vette, az ember újra meglátta Isten arcát. Ha a mi Istenünkre tekinthetünk, az azért van, mert eljött Ő, aki odaadta a szemét, hogy az a mi szemünkké is váljon – az Ő látása az Atyaisten látását jelenti: „aki engem látott, látta az Atyát” (Jn 14,9b). A kereszthalál és az azt követő feltámadás után tehát nincs megbocsáthatatlan bűn. Aki bűneinek sokaságára és súlyára hivatkozva kerüli az Istennel való életet, az szó szerint káromolja az Urat és az Ő szenvedését, hiszen nem hajlandó elfogadni az adósság elengedését Krisztus által, aki minden vétkesnek bűnét magára vette, nem hajlandó hinni az Ő szeretetének végtelen nagyságában. Ez a Szentlélek káromlását jelenti, amely az Úr szava szerint soha nem talál megbocsátást. 

Végül a Kereszt lelki dimenziója amely nélkül minden teológiai igehirdetés hatástalan marad, és ideológiai mondathalmokká válik. Mit is értünk lelki dimenzió alatt? Ha a kereszt nem válik az ember életének alapjává, ha a hívő nem él keresztény módon az Úr és az Ő szent apostolai és tanítványai hasonlatosságára, akkor a hit nem keresztény, nem krisztusi. Amikor maga az Úr azt nevezi tanítványának, aki önző énjéről lemondva és a szeretet keresztjét felvéve követi Őt, akkor ki nevezhető tanítványának ezen tulajdonságok nélkül? „Aki követni akar engem” – mondta – »tagadja meg önmagát, vegye fel keresztjét és kövessen engem«. (Mt 16,24) Vagyis a keresztény, keresztre feszített embert jelent, ahogyan Pál apostol is megfogalmazta ennek megtapasztalását: „Krisztussal együtt megfeszíttettem, ezért többé nem én élek, hanem Krisztus él bennem”. (Gal 2,20) Ezért semmiképpen se feledkezzünk meg a nyilvánvalóról: Krisztus központi parancsa, amelyen keresztény mivoltunk múlik: „szeressétek egymást”, s ezt a szeretetet Krisztus a maga szeretetével mérte számunkra: „amint én szerettelek titeket”. (Jn 13, 34) A keresztény ember szeretetének a kereszt a mércéje. A keresztény mivolt nem más, mint az ember részvétele Krisztus halálában és feltámadásában, vagyis a krisztust követő ember a kereszt „tengelyére” „épül”! A keresztény tehát akkor ünnepli a keresztet, amikor lelki keresztútját járja hitben és igaz szeretetben. E keresztút nélkül bármilyen történelmi ismerete vagy teológiai képzettsége is legyen az embernek, lelki élete végzetes csorbát szenved. 

Grigorios Dormparakis atya

Legyen rajtunk az Isten áldása!

Napi evangélium

Eseménynaptár

Vatopedi József atya Ha betartjuk az isteni parancsolatokat és pontosan teljesítjük az isteni akaratot, akkor elnyerjük az isteni ígéreteket, amely az Isten atyaságát és ezáltal az örök boldogságot jelenti. ... Mutass többetMutass kevesebbet
View on Facebook
Arizonai Szent Efrém Az Úr fegyelmez minket, hogy örök jutalmunk legyen. Amíg nincs gyakorlatunk, addig az Úr betegséget és megpróbáltatásokat ad nekünk, hogy általuk találjunk némi vigaszt, amikor majd megítéltetünk előtte. ... Mutass többetMutass kevesebbet
View on Facebook
Damaszkuszi Szent János Igazán áldott az, aki az erényt keresi és gyakorolja, és szorgalmasan vizsgálja, mi az erény. Ha azt akarod, hogy Isten uralkodjon rajtad, ne akarj vétkezni. Mert ha vétkezel, hogyan uralkodhatna rajtad Isten. ... Mutass többetMutass kevesebbet
View on Facebook
Velimirovitisz Szent Miklós A világot csak az tudja megjavítani, aki képes megjavítani magát. ... Mutass többetMutass kevesebbet
View on Facebook
Szír Szent IzsákSenki sem ismerheti meg gyengeségét, hacsak nem esik fizikai kísértésbe. Ilyenkor imádkozik, összetörik és megalázkodik. ... Mutass többetMutass kevesebbet
View on Facebook